-Tegnap egész éjjel nem tudtam aludni, különös gondolatok támadtak a fejemben, amikre már régóta nem tudok választ találni. Te szoktál olyan dolgokon elmélkedni, hogy mi határozza meg az életünket, milyen cselekvések hatnak ránk?

-Hát hogyne, de szerintem ezek a dolgok az emberek nagy részét foglalkoztatják.Persze nem lehetek benne biztos. Az én fejem is tele van ilyen kételyek sokaságával.Általában mindig ugyanazokat a kérdéseket teszem fel magamba. Minden cselekvésünk és gondolatunk csak ismétlődés lenne? Vajon tényleg van előző életünk, sorsunk, amit magunkkal cipelünk? Tegyük fel, hogy van, akkor szorosan kapcsolódik-e az előzőhöz, vagy valamelyest kitörhetünk? A múltunkból sokat magunkkal cipelünk és azt hiszem többet is, mint amennyit kellene.Mi van a saját akaratunkkal, döntéseinkkel, ha mondjuk a lelkem mélyén mindig is tudtam, éreztem valamit, hogy ez lesz később,viszont amikor megtörténik nem tudom elhinni.Mi van, ha az én döntésem volt a dolog, csak már jóval ezelőtt, hogy felfogjam?

-Azt hiszem lehet, hogy rossz helyen keresgélünk, mert minden válasz itt van bennünk.Lehet, hogy a válasz mi vagyunk.Maguk az emberek, mert minden gondolatunk, cselekedetünk ösztönös és több ezer évnyi ösztön és tudatosság van bennünk, vagyis ha bármire a választ keressük ezen a földön, akkor csak mélyen magunkba kellene fordulnunk és megkapnánk a választ... A másik dolog amit nem értek, az az, hogy a dolgok, ahogy alakulnak és ahogy megjelennek az életünkben, vagy elmúlnak.Nem tudok rájönni a rejtélyre, a szabályosságára.Pedig biztos, hogy a maga bonyolultságán át nagyon egyszerű lehet az igazság, csak még az orrunknál tovább sem látunk mi emberek.Annyira elvagyunk foglalva a fene nagy egónkkal...Te is, én is és mindenki.